20. Edward és Bella

Sziasztooook! :) Több közérdekű információval szolgálok:) Innentől kezdve az összes blogomra 5 komi érvényes hogy a következő részt feltegyem:) Ebben az a jó, hogy így legalább ötleteket tudtok adni azzal, hogy leírjátok a benyomásaitokat és ezzel NEKEM SEGÍTETEK. :) Aztán a másik blog, ( http://1dmonster.blogspot.hu/ ) amit nem én írok, hanem a barátnőm lehet, hogy hosszas időre szünetel majd, lehet, hogy nem lesz többé rész, ugyanis Tami komoly lelkibetegséggel küzd. Remélem megértitek, hogy nem hisztiből nem ír és nem azért mert nincs ihlete, hanem mert örül, hogy egyáltalán él. A későbbiekben, ha jobban lesz leírja majd nekem a terveit, és lehet, hogy folytatom a blogját, de lehet, hogy nem. Majd eldől. Nagyon sajnálja és nagyon szépen köszöni, hogy mindig számíthatott rátok, és a bocsánatotokat kéri, hogy "cserbenhagyott titeket" (ami persze nem igaz, nem tehet arról, hogy a férfiak aljas faszszopó rohadékok és tönkreteszik az életünket... :/ bocsi h csúnyán beszélek..) Na nem csacsogok tovább, jó olvasást!

Leheletnyit +18 ;)





Miután megfürödtem vettem egy nagy levegőt és kimentem a nappaliba. Zayn még mindig ugyan ott volt, ahol faképnél hagytam.

-Elárulod, hogy mi bajod van, vagy durcáskodsz még egy ideig, kedvesem? -forgattam meg a szemeimet.

-Igen. Elárulom, hogy mi bajom van! Iszonyatos féltékeny vagyok... Rettenetesen!

-De mire vagy féltékeny? Szerinted kikezdenék a haveroddal? Ne idegesíts már fel Malik mert felpofozlak!

-Sose lehet tudni, lehet, hogy tetszik neked és elragad a hév.

-Elég vagy tényleg megkapod a magadét! -fenyegetően felemeltem a kezem.

-Nem nem fejezem be! Nem vagyok hajlandó... -ekkor meglendült a kezem és felpofoztam.

-Kis ribanc. Te... -megfogta a csuklóimat és a falhoz préselt.

-Utálatos hisztigép! Te őstulok! Téged is csak az ösztöneid hajtanak!

-Igen és most téged is az én ösztöneim fognak hajtani. Jobban mondva meg...hajtani..

-Mit akarsz csinálni? Engedj el?

-Nem engedlek!

-Eressz.

-Csak ha könyörögsz és Uramnak szólítasz!

-Könyörgöm Uram, engedjen el! -mentem bele a játékba, egy pillanat alatt felizgatott. Hevesen nyakamat kezdte el csókokkal elhalmozni.

-Uuuuuuuh hhhmmm engedjen el uram ahh!

-Nem engedlek el kis szuka most rendre tanítalak!

-Soha többé nem vétkezem még gondolatban sem, de...

-Gondolatban sem? -kapta fel a fejét.

-Hát, tudja...

-Te megdugattad vele magadat gondolatban? -láttam, hogy tekintete elsötétül.

-Csak a kíváncsiság hajt, hogy milyen lehet, érti...

-Na megállj, most olyat kapsz, hogy soha életedben többé még csak arra sem fogsz gondolni, hogy milyen nagy lehet neki!

-Hmmm megijeszt! -nyavalyogtam, de egy cseppet sem tartottam tőle. Rohadt izgató volt ez a játék és olyan jó, hogy erőszakos domináns lett. Izgatott voltam és már nagyon vártam, hogy ujjai elinduljanak a testem különböző zugaiba, hogy felfedezhessék azokat.

Puha ajkaival haladt lefelé a nyakam mentén, majd áttért a mellkasomra és a törölközőtől megszabadítva a melleimre támadt. Egyik kezével a fenekem alá nyúlva arra ösztönzött, hogy felkapva engem a csípője köré szorítsam a lábaim. A falhoz szorított, így a kezére a fenekem alatt már nem volt szüksége. A csípőmre csúsztatta és a fal felé nyomott. A másik kezével a mellemet markolászta gyengéden, miközben a másikat csókolta.

Hajába túrtam és kapkodtam a levegőt. Aztán elhúzott a faltól és elindult velem az ágy felé. Lefektetett, de gyorsan felpattantam és beszaladtam a fürdőbe.

-Most csak nem azt hitted egy pillanat erejéig is, hogy elmenekülhetsz? -mosolygott pajzánul.

-Nem. -ráztam meg a fejem. A mosógép éppen mosott. Rápillantottam Zaynre, majd a mosógépre, majd megint Zaynre.

-Még elég sok van hátra a mosásból. -mosolyogtam.

-Méghogy én vagyok az ösztönlény! -nevetett fel, majd egy hirtelen mozdulattal magához húzva hevesen ajkaimra tapadt. Alig bírtam magammal, remegő kezekkel szabadítottam meg a pólójától. Meglazítottam a farmerját és becsúsztattam a gatya alá a kezem, a fenekére. Belenyögött a csókunkba, miközben körmeimmel gyengéden a fenekébe böktem.

Hamar lehámoztam róla a farmert és az alsóját is. Nem lépett ki belőle, ezért nevettem is, hogy orra fog esni bennük. Legyintett, és nagyon közel jött hozzám. Hanyattvágott a mosógépen, meg is nyekkentem egy kicsit. Félkör alakban volt a testem, a lábaimat magasra emeltem, ő pedig a térdhajlatomban megtartotta őket. Hevesen csókolt, miközben őrületes tempót diktált. Alig kaptam levegőt. Nem dolgozott meg nagyon az élvezetemért, ugyanis alig bírtam magammal. Sikítottam, nyögtem és a hátát karmoltam össze vissza. A mosógép már régen lejárt, pedig mikor elkezdtük még egy óra volt hátra a mosásból. Jóval túlhaladtuk.

-Hahóóó!

-Basz...szus... ez any...anyu... -nyögdöstem szakadozottan. -Szi...szia an..anyu! -kiabáltam ki.

-Hol vagy?

-A fürdőben vagyunk, ne gye...ne gyere be uuuuuhhh...

-Mit csináltok odabent? -ekkor Zayn megállt.

-Abba ne hagyd. -búgtam halkan a fülébe, majd belepusziltam neki.

-Fürdünk! -szólt ki, miközben újra mozogni kezdett.

-Ahhhh... -hagyta el a számat egy kicsivel nagyobb nyögés.

-Mi...

-Masszíroztam. -nevette el magát Zayn. -Csak rossz kislány és folyton ficánkol!
-Igen igen igen! -sikítottam. Zayn a nyakamba nyögött, majd megállt.
-Ha ilyen jól masszíroz legközelebb én is befizetek egy kanyarra! -fel kellett kuncognunk. Lemásztam a mosógép tetejéről, majd befeküdtünk a kádba és megnyitottam a vizet. Ahogy töltődött fel a meleg folyadékkal a hideg kád egyre inkább olvadtak fel a sejtjeim. Nagyon jó volt csak úgy feküdni ott Zayn ölelésében. Egyre jobban elnyomott az álom...


Egy hatalmasat ásítottam, erre nyitódott ki a szemem. Az ágyban feküdtem a törölközőmön és Zayn mellettem szuszogott édesen. Fogalmam sincs, hogy kerülhettem ide, mert a legutóbbi emlékem az volt, hogy az ölelésében feküdtem a melegvízben.
Egy ostoba gondolat ötlött át a fejemen, mikor ott feküdt mellettem és csak néztem, ahogy angyalian alszik, édesen szuszog, ahogy a hosszú szempillái lágyan takarták el a szemeit. Szerelmes voltam a pillanatba, Zaynbe, a kapcsolatunkba. Sohasem éreztem még ilyet senki iránt sem. Vágytam arra, hogy ez több legyen ennél, ne csak egy kapcsolat, ahol átjár hozzám és néha szeretkezünk. Szeretni akartam Őt szívből és lélekből, csak Őt és senki mást! Azt akartam, hogy az enyém legyen. Enyém a lelke, a szíve, a teste és a...
-Hhhhmmmmm... -nyújtózkodott végig jólesően az ágyon.
-Jajj, mióta vagy ébren? -nézett fel rám mosolyogva.
-Körülbelül öt perce. -mosolyodtam el.
-És mit csináltál?
-Bámultalak.
-Bámultál?
-Igen.
-És abba mi a jó?
-Szeretlek és nagyon édes voltál.
-Csak voltam? -könyökölt fel kacéran mosolyogva.
-Ne kekeckedj te kis hülye! -nevettem el magam, majd összekócoltam a haját.
-Pfuhhh... ezért még leszámolok veled!
-Mit nyavalyogsz már rég nem érdekel, ha kócos vagy! -nyújtottam ki a nyelvem.
-Dehogynem!
-Tegnap is kócos style uralt be!
-Igen, de az menő.
-Miért így nem az?
-Nem. Így maximum a hajléktalanok közt lehetnék divatdiktátor.
-Te hülye vagy! -löktem meg picit röhögve, ő a hátára feküdt, én pedig a mellkasára hajtottam a fejem és a pociját cirógattam lágyan a mutatóujjammal.
-Min gondolkodsz bébi?
-Nem tudom. -a fenéket nem. Pontosan tudtam, hogy mire gondoltam, csak teljesen hülye vagyok és nem akarom, hogy ő is annak nézzen. Jobb, ha nem adom a tudtára...
-Valami csak bánt, úgy elcsendesedtél.
-Jó így nagyon. Megnyugtat, ennyi az egész. -néztem fel rá mosolyogva.
-Biztos?
-Egészen biztos. -nyomtam egy puszit a szájára. Nem bírtam magammal, így csókká mélyítettem a dolgot...
-Nem gondoltl még arra, hogy olyanok vagyunk, mint Edward és Bella? -mosolyogtam rá.
-De pont olyanok vagyunk. -mosolygott. Pont úgy rágom meg meg a nyakad mindjárt. -harapott bele finoman a nyakamba játékosan. Nevettem.
-Szeretlek...
-Én is!


Megbeszéltem a barátnőmmel, Daisyvel, hogy találkozunk, mert most közölte velem, hogy végre valahára hazatér Londonba. Nem telt el úgy hét, hogy ne beszéltünk volna, mióta elment, egy fél évig volt távol, mégis egy örökkévalóságnak tűnt az egész. Épp őt vártam, mikor gondolkodtam, tehát a nagy gondolkodásomat ő "szakította félbe".
-Daaaaaisy! -ugrottam sikítva a nyakába, és ő is hasonlóan reagált a viszontlátásra. Olyan barna volt, akár egy dél-amerikai modell.
-Olyan szép vagy! -mosolyodott el.
-Én? Akkor te mit szólj! Nagyon jót tett neked Brazília.
-Ja, szóval előtte csúnya voltam, értem!
-Nem úgy gondoltam, tökfej! -bokszoltam bele a vállába finoman.
-Mindent tudni akarok!
-Mi? -nem értettem ezt az éles váltást.
-Hát azzal a kis feketével. Mi van köztetek? -húzogatta a szemöldökét.
-Azzal a kis feketével? -nevettem fel. -Az a kis fekete az életem értelme, tudod?
-Ilyen komoly a szitu? Annyira szerelmes voltál Ericbe, én azt hittem ez a másik kis csodabogár csak egy fellángolás lesz!
-Nem. Ráébresztett arra, hogy az egész életem egy hazugság volt. Eric megcsalt, becsapott, elárult. A legjobb barátnőmmel.
-Tudtam én, hogy túl jóba vannak azok ketten. Sajnálom.
-Én nem. Ha ez nem derül ki nem lennék együtt Zaynnel.
-Na igen. Akkor most mindent el kell mesélned!
-Hát hosszú lesz...

Nagyjából mndent kifejtettem neki arról, hogy hogyan futottunk össze Zaynnel, hogy ő volt a mentorom, de kirúgták, amiért velem összeállt, ilyenek. Daisy szájtátva hallgatta a sikersztorimat.
-Szóval akkor tényleg nagy a szerelem.
-Az. Annyira szeretem őt és mindig csak azt akarom, hogy az enyém legyen... a minap eszembe jutott egy hülye gondolat ami nem hagy nyugodni...
-Mégpedig?
-Szeretném, ha komolyra fordulna a kapcsolatunk.
-Ezt mivel szeretnéd kivitelezni? -mosolygott.
-Szeretném a nevét.
-MIT? -esett le az álla.
-Hát szeretném, ha elvenne feleségül...